2026. október 09. /
Szerelmes szabadítása a szerájból, tragikus féltékenységi dráma egy tatár kán háremében és egy különleges hangzásélményt kínáló politikai thriller és szerelmi tragédia Rómában: az Opera októberi műsora három olyan történetet kínál, amelyek előismeret nélkül is követhetők. Mozart Szöktetés a
szerájból című daljátéka és A bahcsiszeráji szökőkút című balett a 2026/27-es Keleti éj évad tematikájához kapcsolódik, Puccini Toscája pedig az Opera IC Audiofil sorozatban várja a közönséget.
[kep3]
Mozart operájában az ifjú Belmonte azért érkezik Szelim basa birtokára, hogy kiszabadítsa fogságba esett menyasszonyát, Konstanzét és barátaikat. A szöktetés terve azonban hamar több lesz kalandnál: hűség, szabadság, féltékenység és megbocsátás kerül próbára, miközben a huszonéves Mozart zenéjében a virtuóz áriákat és a komikus helyzeteket a korabeli „törökös” hangzás egzotikummal fűszerezi. Vecsei H. Miklós rendezése mai nézőpontból közelít a darabhoz. A Kiégő Izzók vetített látványvilága szinte virtuális teret hoz létre, Varró Dániel friss magyar fordítása és a humoros prózai jelenetek pedig a fiatalabb közönséghez is közel hozzák a történetet. Az Opera Eiffel Műhelyházában október 17. és 24. között látható előadásban a hősöket fiatal énekesek alakítják: Konstanzét Gebe-Fügi Renáta, Belmontét Szeleczki Artúr, Blondét Brindás Boglárka, Pedrillót Papp Balázs formálja meg, Ozmin Szvétek László, Szelim basa prózai szerepében a Vígszínházból ismert Wunderlich József lép színpadra. Az Opera együtteseit Bogányi Tibor vezényli.
A keleties motívumok más formában, látványos külsőségek között jelennek meg A bahcsiszeráji szökőkút című balettben. A történet Puskin azonos című költeménye nyomán Girej kán krími palotájának háremébe kalauzol, ahol a kán beleszeret a Lengyelországból elrabolt hercegnőbe, Máriába. Girej első felesége, Zaréma képtelen belenyugodni abba, hogy elveszítette férje figyelmét. A szerelmi háromszög tragédiába torkollik, amelyet Rosztyiszlav Zaharov 1934-es koreográfiája a klasszikus balett, a karaktertánc és a színészi játék egységében mesél el. Az Operaház látványos, történelmi hatású díszleteit Fülöp Zoltán eredeti, 1952-es tervei nyomán Kerekes Szilárd rekonstruálta, az egzotikus jelmezeket Rományi Nóra tervezte. A Magyar Nemzeti Balett vezető szólistái közül Máriát Melnyik Tatyjana, Pohodnih Ellina, Felméry Lili és Lee Soobin, Zarémát Yakovleva Maria, Földi Lea, Carulla Leon Jessica és Beck Maria táncolja, míg Girej kánt Kekalo Iurii, Radziush Mikalai és Melnyik Vlagyiszlav alakítja. Az Opera balettegyüttesének előadásait nemzetközileg elismert balettkarmester, Paul Connelly és Tóth Sámuel Csaba dirigálja.
Az opera műfajával való ismerkedéshez kínál másik utat az Opera IC Audiofil sorozat Toscája október 15-én és 28-án. Az IC elnevezés az iron curtain, vagyis vasfüggöny rövidítése: a színpadot lezáró, 170 négyzetméteres acélfelület itt hangvetőként erősíti az Operaház akusztikáját, egyúttal
vetítővászon, amelyen videóinstalláció és feliratok jelennek meg. A zenekar az árokban játszik, az elsőrangú énekes szólisták viszont közvetlenül a színpad elején, jelmezben formálják meg szerepeiket, az énekkar pedig az épület különböző pontjairól kapcsolódik be. A forma így a hangverseny és a szcenírozott opera között helyezkedik el, miközben az alapár töredékéért hozza közelebb a műfajt.
Kevés darab alkalmasabb erre a Toscánál. Puccini operája szinte filmszerű tempóban halad: politikai üldözés, féltékenység, kínzás, gyilkosság és kivégzés követi egymást, a feszültséget pedig harangok, ágyúlövés, a távolból érkező ének és az első felvonást lezáró monumentális Te Deum is építi. Az Audiofil formában éppen ezek a hangzó részletek kerülhetnek szokatlan közelségbe, miközben a cselekmény három főszereplő – Tosca, Cavaradossi és Scarpia – lélektani összecsapására sűrűsödik. A címszerepet az évad során Ádám Zsuzsanna, Boross Csilla és Sümegi Eszter, Cavaradossit Pataki Adorján és László Boldizsár, Scarpiát Szemerédy Károly, Kálmándy Mihály és Alexandru Agache énekli; az előadásokat Dénes István örökös tag, Cornelius Meister és Kesselyák Gergely vezényli.
A 2025/26-os évadban A kékszakállú herceg vára és a Don Pasquale estjeivel bevezetett Audiofil IC sorozat a Keleti éj szezonban a Tosca mellett a Don Giovannival, a Rigolettóval, A kékszakállú herceg várával, majd 2027 húsvétján a Parsifallal folytatódik.
szerájból című daljátéka és A bahcsiszeráji szökőkút című balett a 2026/27-es Keleti éj évad tematikájához kapcsolódik, Puccini Toscája pedig az Opera IC Audiofil sorozatban várja a közönséget.
[kep3]
Mozart operájában az ifjú Belmonte azért érkezik Szelim basa birtokára, hogy kiszabadítsa fogságba esett menyasszonyát, Konstanzét és barátaikat. A szöktetés terve azonban hamar több lesz kalandnál: hűség, szabadság, féltékenység és megbocsátás kerül próbára, miközben a huszonéves Mozart zenéjében a virtuóz áriákat és a komikus helyzeteket a korabeli „törökös” hangzás egzotikummal fűszerezi. Vecsei H. Miklós rendezése mai nézőpontból közelít a darabhoz. A Kiégő Izzók vetített látványvilága szinte virtuális teret hoz létre, Varró Dániel friss magyar fordítása és a humoros prózai jelenetek pedig a fiatalabb közönséghez is közel hozzák a történetet. Az Opera Eiffel Műhelyházában október 17. és 24. között látható előadásban a hősöket fiatal énekesek alakítják: Konstanzét Gebe-Fügi Renáta, Belmontét Szeleczki Artúr, Blondét Brindás Boglárka, Pedrillót Papp Balázs formálja meg, Ozmin Szvétek László, Szelim basa prózai szerepében a Vígszínházból ismert Wunderlich József lép színpadra. Az Opera együtteseit Bogányi Tibor vezényli.
A keleties motívumok más formában, látványos külsőségek között jelennek meg A bahcsiszeráji szökőkút című balettben. A történet Puskin azonos című költeménye nyomán Girej kán krími palotájának háremébe kalauzol, ahol a kán beleszeret a Lengyelországból elrabolt hercegnőbe, Máriába. Girej első felesége, Zaréma képtelen belenyugodni abba, hogy elveszítette férje figyelmét. A szerelmi háromszög tragédiába torkollik, amelyet Rosztyiszlav Zaharov 1934-es koreográfiája a klasszikus balett, a karaktertánc és a színészi játék egységében mesél el. Az Operaház látványos, történelmi hatású díszleteit Fülöp Zoltán eredeti, 1952-es tervei nyomán Kerekes Szilárd rekonstruálta, az egzotikus jelmezeket Rományi Nóra tervezte. A Magyar Nemzeti Balett vezető szólistái közül Máriát Melnyik Tatyjana, Pohodnih Ellina, Felméry Lili és Lee Soobin, Zarémát Yakovleva Maria, Földi Lea, Carulla Leon Jessica és Beck Maria táncolja, míg Girej kánt Kekalo Iurii, Radziush Mikalai és Melnyik Vlagyiszlav alakítja. Az Opera balettegyüttesének előadásait nemzetközileg elismert balettkarmester, Paul Connelly és Tóth Sámuel Csaba dirigálja.
Az opera műfajával való ismerkedéshez kínál másik utat az Opera IC Audiofil sorozat Toscája október 15-én és 28-án. Az IC elnevezés az iron curtain, vagyis vasfüggöny rövidítése: a színpadot lezáró, 170 négyzetméteres acélfelület itt hangvetőként erősíti az Operaház akusztikáját, egyúttal
vetítővászon, amelyen videóinstalláció és feliratok jelennek meg. A zenekar az árokban játszik, az elsőrangú énekes szólisták viszont közvetlenül a színpad elején, jelmezben formálják meg szerepeiket, az énekkar pedig az épület különböző pontjairól kapcsolódik be. A forma így a hangverseny és a szcenírozott opera között helyezkedik el, miközben az alapár töredékéért hozza közelebb a műfajt.Kevés darab alkalmasabb erre a Toscánál. Puccini operája szinte filmszerű tempóban halad: politikai üldözés, féltékenység, kínzás, gyilkosság és kivégzés követi egymást, a feszültséget pedig harangok, ágyúlövés, a távolból érkező ének és az első felvonást lezáró monumentális Te Deum is építi. Az Audiofil formában éppen ezek a hangzó részletek kerülhetnek szokatlan közelségbe, miközben a cselekmény három főszereplő – Tosca, Cavaradossi és Scarpia – lélektani összecsapására sűrűsödik. A címszerepet az évad során Ádám Zsuzsanna, Boross Csilla és Sümegi Eszter, Cavaradossit Pataki Adorján és László Boldizsár, Scarpiát Szemerédy Károly, Kálmándy Mihály és Alexandru Agache énekli; az előadásokat Dénes István örökös tag, Cornelius Meister és Kesselyák Gergely vezényli.
A 2025/26-os évadban A kékszakállú herceg vára és a Don Pasquale estjeivel bevezetett Audiofil IC sorozat a Keleti éj szezonban a Tosca mellett a Don Giovannival, a Rigolettóval, A kékszakállú herceg várával, majd 2027 húsvétján a Parsifallal folytatódik.